Az A1 igazolás: melyik országban fizetsz járulékot?

Mit igazol pontosan az A1?

Az A1 egy hordozható dokumentum, amelyet a nemzeti társadalombiztosítási szerv állít ki. Az EU, az EGT és Svájc egész területén elismert formában rögzíti, hogy a birtokosára egy megnevezett ország társadalombiztosítási jogszabályai vonatkoznak, meghatározott időszakra.

A célja két olyan helyzet megelőzése, amelyet a koordinációs szabályok egyaránt elfogadhatatlannak tartanak: a kettős járulékfizetés (ugyanazért a munkáért két országban fizetni) és a járulékfizetés teljes hiánya (két rendszer közé esni). A rendelet úgy oldja fel ezt, hogy minden munkavállalót pontosan egy rendszerhez rendel — az A1 pedig ennek az igazolása.

Fontos pontosítás: az A1 a társadalombiztosításról szól, nem a személyi jövedelemadóról. Hogy a béred hol adóköteles, azt a belső jog és a kettős adóztatás elkerüléséről szóló egyezmények döntik el, és a válasz eltérhet attól, hogy hol fizeted a járulékot. Teljesen lehetséges, hogy az egyik országban adózol, a másikban járulékot fizetsz. Az A1-et adóügyi dokumentumként kezelni gyakori és költséges tévedés.

A főszabály és a kivételei

A főszabály egyszerű: annak az országnak a jogszabályai vonatkoznak rád, ahol fizikailag dolgozol. Ha Szlovákiában élsz és Magyarországon dolgozol, a magyar TB vonatkozik rád. Ehhez nem kell A1 — a helyzet egyértelmű.

Az A1 a kivételek miatt létezik, amelyek közül három a legfontosabb.

Kiküldetés. Az egyik tagállamban letelepedett munkáltató átmenetileg egy másikba küldi a munkavállalóját. Ha a kiküldetés várhatóan nem haladja meg a 24 hónapot, és a munkavállaló nem vált fel egy másik kiküldött munkavállalót, továbbra is a küldő ország jogszabályai alkalmazandók. Egy magyar cég, amely tizennyolc hónapra Ausztriába küld egy mérnököt, a magyar rendszerben tartja őt — a NAV által kiállított A1-gyel.

Több államban végzett munka. Aki szokásosan két vagy több tagállamban dolgozik. Itt bonyolultabbak a szabályok. Ha a tevékenységed jelentős részét a lakóhelyed szerinti országban végzed — hüvelykujjszabályként a munkaidő vagy a díjazás legalább 25%-át —, akkor annak az országnak a joga alkalmazandó. Ha nem, általában a munkáltató székhelye dönt.

Egyéni vállalkozás. Az a vállalkozó, aki szokásosan az egyik tagállamban végzi tevékenységét, és azt átmenetileg egy másikba helyezi át, maradhat az eredeti rendszerben — szintén a 24 hónapos korlát és a hasonló tevékenység feltétele mellett.

A távmunka megbonyolította a képet

A rendeletet gyárakra és építkezésekre írták, nem laptopokra. A határon átnyúló távmunka elterjedése a több államra vonatkozó szabályokat sokkal fontosabbá — és vitatottabbá — tette.

Vegyünk egy magyar illetőségű munkavállalót, akit egy osztrák cég alkalmaz, és aki hetente három napot budapesti otthonából, kettőt Bécsben dolgozik. Ez a munkaidő 60%-a a lakóhely szerinti országban, jóval a 25%-os küszöb felett. A magyar jogszabályok alkalmazandók, a járulékot Magyarországon kell megfizetni — jóllehet a munkáltató osztrák, és lehet, hogy mást várna. A munkáltatónak emiatt Magyarországon be kell jelentkeznie.

Fordítsuk meg az arányt — egy nap otthon, négy Bécsben —, és az eredmény átfordul. A húsz százalék elmarad a jelentős rész küszöbétől, így a munkáltató székhelye dönt, és az osztrák jog alkalmazandó. Ugyanaz a két ország, ugyanazok az emberek, más válasz, pusztán egy százalékérték miatt.

Mivel a küszöböt előretekintve, a következő tizenkét hónapra kell értékelni, és mivel a munkavégzési szokások elmozdulnak, ez olyan terület, ahol a rutin megváltozása észrevétlenül változtatja meg a jogi helyzetedet. A megállapodás évenkénti felülvizsgálata inkább körültekintés, mint túlaggódás.

Hogyan igényelhető Magyarországon?

Magyarországon az A1 igazolást a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) állítja ki. A kérelmet elektronikusan, az erre rendszeresített nyomtatványon kell benyújtani, kiküldött munkavállaló esetén a munkáltató, egyéni vállalkozó esetén a magánszemély.

A kérelem azokat az adatokat kéri, amelyek az eredményt meghatározzák: a munkáltató és a munkavállaló azonosítója, az érintett országok, a várható időtartam, a tevékenység jellege, és — több államot érintő esetben — a munkaidő országok közötti megoszlása. Kiegészítő dokumentumok bekérhetők.

Két gyakorlati megjegyzés. Egyrészt a benyújtás magyar elektronikus azonosítást igényel, ami külföldi állampolgároknak az Ügyfélkapu+-t jelenti, mivel a DÁP-profil számukra nem elérhető. Másrészt a külföldi munkavégzés megkezdése előtt kérelmezd. A visszamenőleges kiállítás lehetséges, de nem érdemes rá építeni, és a köztes időszakban védtelen vagy.

Mi történik nélküle?

A munkaügyi felügyeletek Unió-szerte ellenőrzik az A1 igazolásokat, több országban rutinszerűen az építkezéseken, a közúti fuvarozásban és a vendéglátásban. Azt a munkavállalót, aki nem tudja felmutatni az A1-et, úgy tekintik, mint akire annak az országnak a jogszabályai vonatkoznak, ahol éppen dolgozik.

A következmények ebből a vélelemből fakadnak. A fogadó ország követelheti a járulékot a kiküldetés teljes időszakára, kamatostul. A közigazgatási bírság gyakori, és több tagállamban tetemes. A költséget jellemzően a munkáltató viseli, a fennakadást — például egy dokumentáció hiánya miatt leállított munkaterületet — viszont mindenki.

Van egy csendesebb kockázat is. A rossz rendszerbe befizetett járulék nem vándorol át magától. A visszaigénylés két intézmény közötti hatósági eljárást igényel, és amíg az folyik, a munkavállaló szolgálati ideje és ellátásra való jogosultsága bizonytalan lehet. Az A1 olcsó; az alternatívája nem.

Amire az A1 nem terjed ki

Három korlátot érdemes kimondani.

Nem munkavállalási engedély. A harmadik országbeli állampolgároknak továbbra is szükségük van a megfelelő idegenrendészeti engedélyre. Az A1 a munkavállalás jogáról semmit nem mond.

Nem alkalmazható a koordinációs területen kívül. Az EU, az EGT és Svájc tartozik ide. Más országokkal kétoldalú szociális biztonsági egyezmények lehetnek irányadók — Magyarországnak több is van —, de maga az A1 nyomtatvány nem ez az eszköz. Az a digitális nomád, aki Budapestről dolgozik egy amerikai munkáltatónak a Fehér Kártyával, teljesen kívül esik ezen a kereten.

Nem rendezi a jövedelemadót. Érdemes megismételni, mert ez a leggyakoribb félreértés. Ha bizonytalan vagy, hol adóköteles a béred, a releváns eszköz a kettős adóztatás elkerüléséről szóló egyezmény, kiindulásnak pedig az expat adóútmutatónk alkalmasabb.

A külföldi munkavégzés adó- és járulékkérdéseit itt foglaltuk össze: Adózás élethelyzet szerint

Gyakori kérdések