Fizetés-letiltás és végrehajtás 2026-ban

Amit a számolás mutatott A két szabály – a 33 százalékos korlát és a 200 000 forint feletti rész korlátlan levonhatósága – közül mindig a szigorúbb érvényesül. Amikor kiszámoltuk, hol billen át a képlet, kerek szám jött ki: pontosan 300 000 forint nettó bérnél. Eddig a 33 százalék véd, fölötte a 200 ezer feletti teljes rész elvihető. Ötszázezer forintos nettónál ez már 60 százalékos tényleges levonást jelent a 33 helyett.

Mennyit vihetnek el egyáltalán?

A bírósági végrehajtásról szóló törvény alapgondolata, hogy a behajtás ne fossza meg az adóst a minimális megélhetéstől. Ezért a letiltás nem korlátlan: százalékos és összegszerű korlátok is védik a bért.

A letiltás alapja a nettó bér – az, amit az adók és járulékok után ténylegesen megkapnál. Ebből általában legfeljebb 33% vonható. Ez a fő szabály a leggyakoribb tartozásoknál: hitel, közüzemi díj, adóhátralék, bírság.

Van azonban egy szűk kör, ahol a levonás elérheti az 50%-ot. Ide tartozik a tartásdíj, a gyermektartásdíj, és a jogalap nélkül felvett munkabér vagy társadalombiztosítási ellátás visszakövetelése. Ezeknél a jogalkotó szigorúbb, mert jellemzően más – gyakran egy gyermek – megélhetését szolgálják.

A védett minimum, amit senki nem vehet el

A százalék mellett van egy abszolút alsó határ, és ez a szabály 2025. július 1-jén megváltozott – sok régebbi cikk még a régi számot írja. A mentes rész korábban fix 60 000 forint volt, azóta viszont a nettó minimálbér 60 százaléka. Mivel 2026-ban a bruttó minimálbér 322 800 forint, ennek nettója 214 662 forint, a mentes rész 128 797 forint havonta. Ennyit mindenképpen kézhez kell kapnod – kivéve, ha a tartozás gyermektartásdíjjal kapcsolatos.

Van egy felső határ is, és itt a védelem fordítva működik. Ha a levonás után több mint 200 000 forint maradna nálad, akkor a 200 000 forint feletti rész korlátozás nélkül végrehajtható. Ezért magasabb jövedelemnél a tényleges levonás meghaladhatja a 33 százalékot.

Nézzük konkrétan, mert ez nem magától értetődő. Egy 350 000 forintos nettó bérnél a 33 százalék 115 500 forint, ami után 234 500 forint maradna. Ez viszont több mint 200 000, így a különbözet – 34 500 forint – is elvonható. A tényleges levonás tehát 150 000 forint, és pontosan 200 000 forint marad nálad. Egy 250 000 forintos bérnél viszont a 33 százalék (82 500 forint) után 167 500 forint marad, ami a 128 797 és a 200 000 forintos határ között van – ott tehát marad a sima 33 százalék.

Egy fontos kiegészítés, amit sokan nem tudnak: 2025. július 1. után indult eljárásokban a családi adókedvezmény összege teljesen mentes a letiltás alól. Azt a részt, ami a nettó béredben a családi kedvezmény miatt keletkezik, figyelmen kívül kell hagyni a letiltás alapjának számításakor – vagyis hiánytalanul meg kell kapnod. Ezt a logikát követi a fizetés-letiltás kalkulátor is: beírod a nettó béred és a tartozás típusát, és megmutatja a maximális levonást meg azt, mennyi marad neked.

Ami egyáltalán nem vonható le

Bizonyos juttatások teljesen mentesek – belőlük semmit nem lehet levonni. Jellemzően ilyen:

• a családi pótlék és a gyermekek után járó egyéb ellátások;
• a gyermekgondozási ellátások meghatározott része;
• egyes szociális ellátások és segélyek.

Ezek azért mentesek, mert kifejezetten a gyermekek vagy a rászorulók megélhetését szolgálják. Van itt egy praktikus buktató is: a mentesség a juttatás rendeltetése szerint áll fenn. Ha a családi pótlék a bankszámládra érkezik és összekeveredik a többi pénzeddel, érdemes tudni igazolni a forrását, különben nehezebb érvényesíteni a mentességet egy inkasszónál.

Több tartozás egyszerre

Gyakori, hogy valakinek több tartozása van, és több letiltás fut párhuzamosan. Ilyenkor a levonások összességében sem haladhatják meg a törvényi maximumot – nem lehet minden követelésre külön 33%-ot vonni. A végrehajtó a rangsor és a szabályok szerint osztja el a levonható összeget.

Ha a levonható rész nem fedezi az összes tartozást, a törvényi sorrend dönt: egyes követelések, például a gyermektartásdíj, elsőbbséget élveznek, a többi a maradékból, arányosan elégül ki.

A munkáltatónak egyébként nincs mérlegelési joga: köteles a letiltó határozat szerint eljárni, levonni és átutalni a végrehajtónak vagy a jogosultnak. Ha ezt elmulasztja, akár ő maga is felelőssé válhat a levonni elmulasztott összegért.

Bér vagy bankszámla? Nem ugyanaz

Sokan összekeverik a bérből való letiltást a bankszámla-inkasszóval, pedig a kettő külön eszköz, más korlátokkal. A letiltás a munkabérre irányul, és pontosan a fent leírt 33/50%-os korlátok és a mentes rész védik. A hatósági átutalási megbízás (inkasszó) viszont a bankszámládon lévő pénzt célozza.

A bankszámlán is van védett rész, és ez 2025. július 1-től szintén új alapokon áll: mentes az az összeg, amely nem haladja meg a nettó minimálbér 60 százalékát – 2026-ban ez ugyanaz a 128 797 forint. A 128 797 és 200 000 forint közötti résznek pedig legfeljebb az 50 százaléka vonható végrehajtás alá. A gyakorlatban ez azt jelenti, hogy ha a béred a számládra érkezik, kétféle védelmi logika is szóba jöhet – ezért is fontos, hogy a mentes juttatások (családi pótlék, egyes ellátások) forrását igazolni tudd, ha összekeverednének a bérrel.

Hogyan indul, és mit tehetsz?

A végrehajtás akkor indul, ha a hitelező végrehajtható okirat – jogerős bírósági határozat vagy közjegyzői okirat – birtokában kéri a behajtást. A bíróság kirendeli a végrehajtót, aki feltérképezi az adós vagyonát és jövedelmét, majd a munkabérre jellemzően letiltó határozattal csap le: megkeresi a munkáltatót, és felszólítja a levonásra.

Fontos gyakorlati tudnivaló: a letiltás követi az embert. Ha munkahelyet váltasz, az új munkáltatót is terheli a levonási kötelezettség, amint tudomást szerez a végrehajtásról – a munkahelyváltás tehát önmagában nem szabadít meg tőle.

Ha letiltó határozatot kapsz, először ellenőrizd, hogy a levonás megfelel-e a törvényi korlátoknak. Ha úgy látod, hogy túllépi a maximumot, vagy mentes juttatásból vonnak, kifogással élhetsz a végrehajtónál, vagy jogi segítséget kérhetsz. Egyes esetekben részletfizetési megállapodás is köthető, ami mérsékelheti a havi terhet. A kalkulátor tájékoztató jellegű – a konkrét levonást mindig a végrehajtó állapítja meg a letiltó határozatban, az egyedi körülmények alapján.

A végrehajtási eljárás menete – mi történik és milyen sorrendben?

Sokan akkor találkoznak először a szóval, amikor már megérkezett a letiltás. Érdemes tudni, hogy ez nem az első lépés, és hogy mi jöhet még utána.

Gyakori kérdések