Globális minimumadó 2026 – kit érint Magyarországon?

Kit érint egyáltalán?

A szabály azokra a csoporttagokra vonatkozik, amelyek olyan vállalatcsoport tagjai, ahol a végső anyavállalat konszolidált éves bevétele a vizsgált adóévet megelőző négy adóév közül legalább kettőben elérte a 750 millió eurót.

Két félreértés szokott lenni ezzel kapcsolatban:

• Nem csak multinacionális cégekről van szó. A küszöböt elérő, teljesen magyar tulajdonú nagyméretű belföldi vállalatcsoportok is a hatály alá tartoznak.
• Nem a magyar leányvállalat mérete számít, hanem a csoport egészéé. Egy néhány fős magyar kft. is érintett lehet, ha egy nagy csoport tagja.

A szabályozás alapja a 2023. évi LXXXIV. törvény, amely 2024. január 1-jétől alkalmazandó.

Miért nem elég a 9 százalék – és mikor mégis

Magyarország társasági adókulcsa 9 százalék, ami messze a 15 százalékos küszöb alatt van. A tényleges adóterhet – az effektív adókulcsot – viszont nem csak a társasági adóból számolják. Lefedett adónak minősül a társasági adó mellett a helyi iparűzési adó, az innovációs járulék és az energiaellátók jövedelemadója is.

Ez azért döntő, mert az iparűzési adó alapja nem a nyereség, hanem lényegében az árrés. Minél nagyobb a nyereséghez képest az iparűzési adóalap, annál inkább beleférünk a 15 százalékba. Számoljuk ki három tipikus profilra, 1000 millió forintos nyereséggel (2 százalékos iparűzési adókulccsal és 0,3 százalékos innovációs járulékkal):

Ez a lényeg: ugyanakkora nyereség mellett az egyik cégnél egy forint kiegészítő adó sem keletkezik, a másiknál 37 millió. A különbség nem az adókulcsokban van, hanem abban, hogy mekkora iparűzési adóalapot termel a cég a nyereségéhez képest. Az alacsony árréssel dolgozó kereskedelmi és disztribúciós cégek vannak a legnagyobb kockázatban.

Amit ez a számítás nem tartalmaz: a tényleges effektív adókulcs meghatározása ennél összetettebb. A nyereséget és a lefedett adókat is számos kiigazító tétellel kell módosítani (nettó adóráfordítás, osztalék, árfolyamnyereség, bírságok, csoporton belüli finanszírozás és mások), és a halasztott adó kezelése is külön szabályok szerint történik. A fenti számítás a nagyságrendet mutatja meg és azt, hogy min múlik az eredmény – nem helyettesíti a tényleges kalkulációt.

Mi az a QDMTT, és miért jó ez Magyarországnak?

Ha egy országban a csoport effektív adókulcsa 15 százalék alatt marad, a különbözetet kiegészítő adóként be kell szedni. A kérdés csak az, hogy melyik ország szedi be. Magyarország bevezette az elismert belföldi kiegészítő adót (angol rövidítéssel QDMTT), amely elsőbbséget élvez: így a kiegészítő adó a magyar költségvetésbe folyik be, nem az anyavállalat országába.

A belföldi kiegészítő adó egy fontos ponton kedvezőbb is: a magyar csoporttagok a saját, számviteli törvény vagy IFRS szerinti beszámolójuk alapján számolhatnak, nem a külföldi anyavállalat konszolidált adataiból.

A kiegészítő adó alapja csökkenthető a gazdasági jelenléten alapuló nyereségkivétellel: a tárgyi eszközök könyv szerinti értékének és a bérköltségnek egy meghatározott százaléka kivehető az adóalapból. Ennek mértéke évről évre csökken az átmeneti időszakban – vagyis aki eszközöket és munkavállalókat tart az országban, annak kevesebb kiegészítő adót kell fizetnie.

Határidők és a 10 milliós bírság

A kötelezettségek adminisztratívak is, nem csak fizetésiek – és a mulasztás önmagában is költséges:

• Bejelentés: az érintett csoporttagnak évente be kell jelentenie, hogy a hatály alá tartozik, az adóév kezdő napjától számított 12 hónapon belül. A pontos dátumot a NAV nyomtatványhoz tartozó tájékoztatója adja meg.
• Kiegészítő adó előlege: az adóév utolsó napjától számított 11. hónap 20. napjáig kell bevallani és megfizetni – naptári éves adózónál ez november 20.
• Elszámoló bevallás és a GloBE adatszolgáltatás: főszabály szerint az adóév végét követő 15 hónapon belül. Az első érintett adóév átmeneti évnek minősül, ott 18 hónap a határidő – a 2024-es adóévre naptári éves adózóknál 2026. június 30.

A bevallási és bejelentési kötelezettség elmulasztása, késedelmes vagy hiányos teljesítése akár 10 millió forintos mulasztási bírságot vonhat maga után. Ez akkor is fennáll, ha a cégnek végül egyetlen forint kiegészítő adót sem kell fizetnie – a bejelentést ettől függetlenül meg kell tenni.

Az átmeneti mentesség, ami sok cégnek megoldás

A szabályok hatálybalépését követő első években egyszerűsített úton is meg lehet állapítani, hogy egy joghatóságban keletkezik-e kiegészítő adó: az országonkénti jelentés (CbCR) adataira épülő átmeneti mentesség segítségével. Ha a cég ennek a feltételeit teljesíti, nem kell elvégeznie a teljes effektívadókulcs-számítást az adott évre. Ez a gyakorlatban sok magyar csoporttagnál jelent érdemi könnyebbséget – de nem mentesít a bejelentési és bevallási kötelezettség alól.

Mit érdemes most tenni?

1. Tisztázd, érint-e egyáltalán. A kérdés nem a magyar cég mérete, hanem a csoport konszolidált bevétele a megelőző négy évből kettőben.
2. Nézd meg az arányt. A fenti táblázat alapján hasonlítsd össze az iparűzési adóalapot a nyereséggel. Ha az iparűzési adóalap nem éri el a nyereség két-háromszorosát, érdemes komolyan végigszámolni.
3. A határidőket akkor is tartsd, ha nem lesz fizetendő adó.
4. Vidd szakemberhez. Ez az a terület, ahol a kiigazító tételek és a mentességek vizsgálata nélkül nem lehet felelős döntést hozni. Egy tévesen elmaradt bejelentés tízmilliós bírság.

A magyar társasági adó általános szabályairól a társasági adóról szóló cikkünkben írunk, a kiszámításához pedig a társasági adó kalkulátor használható. A globális minimumadóhoz nem készítettünk kalkulátort: a kiigazító tételek miatt egy egyszerűsített számológép téves biztonságérzetet adna.

Gyakran ismételt kérdések