Vagyonadó Magyarországon – hol tart az ügy?
Vagyonadó Magyarországon jelenleg nincs, de az előkészítése elindult: a kormány 2026 májusában határozatban rendelte el. Összeszedtük, mit tudunk hivatalos forrásból, és mi az, ami egyelőre várakozás.
Röviden
Vagyonadó Magyarországon jelenleg nincs. Előkészítés viszont van: a kormány 2026 májusában határozatban rendelte el a jogalkotás megkezdését, és a tervek szerint a törvényjavaslat októberben kerül az Országgyűlés elé. Ez az oldal szétválasztja, mi az, amit hivatalos forrásból tudunk, és mi az, ami egyelőre várakozás.
A Magyar Közlöny 2026. évi 47. számában, május 14-én jelent meg az 1147/2026. (V. 14.) kormányhatározat, amelynek címe: „a vagyonadóztatás feltételeinek meghatározásáról és a bizalmi vagyonkezelés adómentességének megszüntetéséről”.
A határozat két dolgot mond ki:
- megállapítja, hogy a vagyonadóztatás jogszabályi feltételeinek meghatározása és a bizalmi vagyonkezelés adómentességének megszűnése érdekében jogszabály-előkészítés szükséges;
- elrendeli a vagyonadóztatással kapcsolatos jogalkotás előkészítését.
A feladat felelőse a pénzügyminiszter, a határidő 2026. június 5. volt.
Fontos, mit nem tartalmaz a határozat: semmilyen adókulcsot, értékhatárt, mentességet vagy hatálybalépési dátumot. Ez nem maga az adó bevezetése, hanem utasítás a jogszabály kidolgozására.
A tanácsadó cégek elemzései és a sajtóértesülések alapján a következőkre lehet számítani. Egyik sem kihirdetett szabály, és a részletek a törvényjavaslat megjelenéséig változhatnak.
- A tervek szerint belföldi illetőségű magánszemélyeket érintene, az egymilliárd forint feletti nettó vagyonrész után.
- A várakozások szerinti mérték évi 1 százalék körül mozogna.
- A hatálybalépés legkorábbi reális időpontja 2027. január 1.
- A kormányzati számítások szerint az adóból évi 300–600 milliárd forint bruttó bevétel keletkezhetne.
Forrás: az EY, a BDO és az Adó Online 2026 nyarán megjelent elemzései. Ezek szakértői becslések a rendelkezésre álló információk alapján, nem jogszabályi rendelkezések.
Hol tart az ügy?
Megjelenik az 1147/2026. kormányhatározat a Magyar Közlönyben. Elrendeli a jogalkotás előkészítését, felelősként a pénzügyminisztert jelöli meg.
A határozatban megszabott határidő a jogszabály-előkészítésre. A szűk határidő a szakértői vélemények szerint nem a teljes rendszer kidolgozását célozta, hanem a főbb keretek meghatározását.
A tervek szerint ekkor kerül a törvényjavaslat az Országgyűlés elé. Ekkor válnak ismertté a részletszabályok: az adóalap, a mentességek és a kulcsok.
A végső parlamenti szavazás várható időpontja. A kihirdetés a Magyar Közlönyben ezután következik – innentől beszélhetünk hatályos szabályról.
Mi fogja eldönteni a tényleges hatást?
Az adókulcs önmagában keveset mond. Négy technikai kérdés súlyosabb, és ezekre a jelenleg elérhető információk nem adnak választ:
- Mi számít vagyonnak? Ingatlan, értékpapír, üzletrész, műtárgy, jármű – a felsorolás dönti el, kit érint egyáltalán. Az üzletrészek kezelése különösen fontos, mert a becslések szerint a bevétel döntő része vállalkozói vagyonok után keletkezne.
- Hogyan állapítják meg az értéket? Egy ingatlan vagy egy nem tőzsdei üzletrész értéke nem olvasható le sehonnan. Az értékelés módja önmagában eldöntheti, hogy valaki átlépi-e a határt.
- Milyen mentességek lesznek? A saját lakás, a nyugdíjcélú megtakarítás vagy a termőföld kezelése jelentősen szűkítheti vagy tágíthatja a kört.
- Nettó vagy bruttó vagyon? Ha a hitelek levonhatók, az egy jelzáloggal terhelt ingatlanvagyon esetében egészen más eredményt ad.
A bizalmi vagyonkezelés is érintett
A kormányhatározat címe és szövege külön nevesíti a bizalmi vagyonkezelés adómentességének megszüntetését. Ez önálló téma, és azokat érinti, akik vagyonukat ilyen konstrukcióban kezelik. A részletek itt is a törvényjavaslattal válnak ismertté.
Mit érdemes most tenni?
Őszintén: érdemi lépést semmit. Kihirdetett szabály hiányában minden tervezés találgatásra épülne, és a részletek pont azok, amik még nem ismertek. Aki most hoz döntést egy még meg nem írt törvény miatt, könnyen rosszul jár.
Amit lehet: figyelni a megjelenést. Amint a törvényjavaslat nyilvános lesz, a kérdések nagy része megválaszolható. Addig a jelenlegi adózási helyzeted átgondolása – a ingatlanhoz, az örökléshez vagy a megtakarításokhoz kapcsolódó szabályok mentén – hasznosabb, mint egy hipotetikus adóra készülni.
Miért nincs ehhez kalkulátor?
Mert nincs mit számolni. Egy kalkulátorhoz ismerni kellene az adóalapot, a kulcsot és a mentességeket – ezek közül egyik sincs meg. Amint a törvényjavaslat megjelenik és a számok véglegessé válnak, elkészítjük, és ezt az oldalt is frissítjük. A változást a változásnaplóban dátummal rögzítjük.
Ez az oldal a nyilvános, hivatalos forrásokra támaszkodik, és nem foglal állást az intézkedés indokoltságáról. A célja annyi, hogy aki most tájékozódik, pontosan lássa, hol húzódik a határ a már eldöntött és a még nyitott kérdések között.
Az oldalon szereplő szabályokat 2026. szeptember állapotában vetettük össze az alábbi forrásokkal; a számokat a portál saját kalkulátorai adták. Szerkesztő: E. Norbert.
Ha eltérést talál a hatályos szabálytól, kérjük jelezze a kapcsolati oldalon – javítjuk és feltüntetjük a dátumot.