Ajándékozási illeték 2026 – mikor mentes, mikor 18%

A jó hír: a család legtöbbször mentes

Az ajándékozási illeték az ingyenes vagyonszerzést terheli – tehát akkor merül fel, ha valaki ellenszolgáltatás nélkül kap vagyont: ingatlant, pénzt, autót, értékpapírt. Az illetéket főszabály szerint az fizeti, aki kapja.

De itt jön a lényeg, ami sok fejfájást megspórol. A családon belüli ajándékozás túlnyomó része mentes. Az egyenes ági rokonok – szülő és gyermek, nagyszülő és unoka – valamint a házastársak közötti ajándékozás teljesen illetékmentes, összeghatár nélkül. Ha a szülőd rád írat egy lakást vagy átad egy nagyobb összeget, nulla forint illeték keletkezik.

A testvérek közötti ajándékozás szintén mentes. Vagyis a legszűkebb család egésze illetékmentesen adhat egymásnak. Ez nem apró kedvezmény: pont ez teszi lehetővé, hogy sok család még életében rendezze a vagyonátadást, ahelyett hogy megvárná az öröklést.

Ha nem vagytok rokonok: 18% és 9%

Ha az ajándékozó és a megajándékozott nem áll a fenti viszonyban – mondjuk unokatestvér, barát vagy idegen ad ajándékot –, akkor van illeték. Két kulcsot érdemes megjegyezni.

Az általános kulcs 18%, az ajándék tiszta értékére. A lakás viszont kedvezményes, 9%. Ingó vagyonnál (pénz, értékpapír) van egy fontos csavar: ha az ajándékozásról nem készült okirat, akkor csak 150 000 forint forgalmi érték felett keletkezik illeték. Ez viszont küszöb, nem levonás – ha átléped, a teljes érték után fizetsz 18%-ot. Ha okirat készült, az illeték értékhatár nélkül jár.

Két gyors példa, hogy ez a gyakorlatban mit jelent:

• Egy baráttól kapott 20 millió forintos lakás: 9% illeték, azaz 1,8 millió forint.
• Ugyanettől a baráttól kapott 1 millió forint készpénz: mivel a 150 000 forintos értékhatár felett van, a teljes 1 millió forint után jár a 18% – azaz 180 000 forint. Gyakori tévedés, hogy csak az értékhatár feletti részre kell fizetni.

A pontos összeget az ajándékozási illeték kalkulátorral tudod kiszámolni: megadod a rokoni viszonyt, az ajándék típusát és az értékét, és megmutatja, kell-e fizetni és mennyit.

Ingatlan vagy ingó? Nem mindegy

A szabályok élesen elválasztják a két ajándéktípust. Ingatlannál (lakás, ház, telek) a lakóingatlanra jár a kedvezményes 9%; a nem lakáscélú ingatlan (például telek, üzlethelyiség) az általános szabályok szerint alakul.

Ingó vagyonnál – pénz, értékpapír, műtárgy – a 150 000 forintos értékhatár a lényeg, de csak akkor, ha nem készült okirat az ajándékozásról. Ez kifejezetten a nem rokonok közötti ajándéknál számít, hiszen rokonok között eleve nincs illeték. Autónál más a szabály: az illeték értékhatár nélkül az átírási illeték kétszerese, és az autó értéke helyett a teljesítménye és a kora számít – az átírási kalkulátorban „ajándékozás” jogcímmel kiszámolható. Fontos elhatárolás: öröklésnél viszont az ingóság első 300 000 forintja valódi levonás az illetékalapból – a két szabály könnyen összekeverhető.

Egy buktató, amibe sokan beleszaladnak: az autó ajándékozásánál az átíráskor az okmányirodában egyébként is fizetni kell egy illetéket (a hengerűrtartalom és a kor alapján). Ez elkülönül az ajándékozási illetéktől. Egyenes ági rokonok között maga az ajándékozás mentes, de az átírási illetéket akkor is meg kell fizetni.

Hogyan kerül ez a NAV elé?

A bejelentés módja attól függ, mit ajándékoztak. Ingatlannál az ajándékozási szerződést ügyvéd vagy közjegyző készíti, és a földhivatali bejegyzés nyomán a NAV automatikusan kiszabja az illetéket – ha egyáltalán keletkezik. Külön bejelentést nem kell tenned.

Ingó vagyonnál bizonyos esetekben – jellemzően, ha meghaladja a mentesség összegét és nem rokonok között történik – 30 napon belül be kell jelenteni. A rokonok közötti készpénz-ajándéknál nincs bejelentési kötelezettség.

Az illetéket a NAV fizetési meghagyásban (határozatban) szabja ki, amiben ott a fizetendő összeg és a határidő.

A speciális mentességek, amikről kevesebb szó esik

A fő szabályokon túl az illetéktörvény jó néhány speciális mentességet is tartalmaz, amikről ritkábban esik szó, pedig sok embert érinthetnek. Néhány példa: a termőföld ajándékozása meghatározott feltételekkel kedvezményezett lehet, és a lakáscélú ingatlan meghatározott rokonok közötti átadására is vonatkozhatnak külön szabályok.

Fontos a tiszta érték fogalma is: az illeték alapja nem feltétlenül a teljes forgalmi érték, hanem az, ami a terhek levonása után marad. Ha például egy ingatlanon jelzálog van, az csökkentheti az illeték alapját. Ezek a részletek egyedi esetben számítanak, ezért összetettebb ügyben mindig érdemes ügyvéddel vagy közvetlenül a NAV-val egyeztetni – egy rossz feltételezés itt komoly összegekbe kerülhet.

Miért éri meg életében rendezni?

Az egyenes ági mentesség nemcsak kényelmi kérdés – komoly vagyontervezési eszköz. Mivel a szülő–gyermek ajándékozás összeghatár nélkül mentes, sok család még életében átadja a vagyont, nem várja meg az öröklést.

Ennek több előnye van. Egyrészt elkerülhető a hagyatéki eljárás elhúzódása. Másrészt – bár az egyenes ági öröklés is illetékmentes – az életében történő ajándékozással a szülő pontosan meghatározhatja, ki mit kap, és a megajándékozott azonnal rendelkezhet a vagyonnal.

Van azonban egy fontos ellenpont, amit érdemes átgondolni: az elajándékozott vagyon kikerül az ajándékozó tulajdonából. Egy közösen lakott ingatlan elajándékozása után a szülő már nem tulajdonos. Nagyobb vagyonnál ezért gyakran haszonélvezeti jogot kötnek ki, hogy az ajándékozó élete végéig használhassa – ezt ügyvéddel érdemes rendezni. Az öröklés illetékéről egyébként külön írtunk az örökösödési illeték cikkben, mert bár a két illeték hasonló logikán működik, a szabályaik több ponton eltérnek, és az egyik szempontjai nem húzhatók rá automatikusan a másikra.

Az öröklés teljes folyamatát – illeték, hagyatéki érték, későbbi eladás – itt tekintheted át: Adózás élethelyzet szerint

Gyakori kérdések