KATA vs. átalányadó vs. tételes – melyik hagy nálad több pénzt 2026-ban?
Az egyéni vállalkozóknak Magyarországon alapvetően három adózási mód közül kell választaniuk, és a döntés könnyen évi több millió forintos különbséget jelenthet. Ebben a cikkben végigvesszük mindhárom módot 2026-os szabályok szerint, konkrét bevétel-szinteken bemutatva, melyik hagy a legtöbb pénzt a zsebedben – és miért nem mindig ugyanaz a válasz.
- Ki választhatja a KATA-t 2026-ban: A KATA 2026-ban csak főállású egyéni vállalkozóknak választható, akik kizárólag magánszemélyeknek (nem cégeknek) számláznak, és az éves bevételük nem haladja meg…
- Mennyi az átalányadó költséghányada 2026-ban: Az általános költséghányad 40%-ról 45%-ra emelkedett 2026-ban.
- Mikor éri meg a tételes (vállalkozói SZJA) adózás: Akkor, ha a tényleges, igazolható költségeid magasabbak, mint amennyit az átalányadó költséghányada elismerne, vagy ha jelentős beruházásokat, eszközbeszerzéseket…
Számold ki a saját helyzetedre: Vállalkozói adózás összehasonlító megnyitása – ingyenes, regisztráció nélkül.
A három adózási mód dióhéjban
| Mód | Lényeg | Kinek jó |
|---|---|---|
| KATA | Fix havi 50.000 Ft (főállásban), bevételtől szinte függetlenül 18 M Ft-ig | Alacsony költségű, magánszemélyeknek szolgáltató vállalkozóknak |
| Átalányadó | A bevétel egy %-os hányadát automatikusan elismerik költségként | Akiknek a tényleges költsége alacsonyabb, mint az elismert hányad |
| Tételes (vállalkozói SZJA) | A tényleges, igazolt költségeket vonod le a bevételből | Magas, igazolható költségű, beruházó vállalkozóknak |
A helyes válasz mindig a te konkrét bevételedtől és valós költségeidtől függ – éppen ezért épült meg ez a kalkulátor, ami mindhárom módot egyszerre számolja ki neked.
KATA 2026: kinek éri meg, és mik a korlátok?
A KATA (kisadózó vállalkozások tételes adója) a legegyszerűbb adózási forma: havi 50.000 forint fix tételt fizetsz főállású vállalkozóként, és ezzel le van tudva az SZJA, a TB-járulék és a szocho is. A 2026-os szabályok szerint azonban szigorú korlátok vonatkoznak rá:
- Csak magánszemélyeknek számlázó főállású egyéni vállalkozók választhatják – cégeknek, más vállalkozásoknak nem számlázhatsz KATA-sként.
- Az éves bevétel nem haladhatja meg a 18 millió forintot; a fölötte lévő rész után 40%-os különadót kell fizetni.
- Mellékállásban egyáltalán nem választható. Ha van heti 36 órát elérő munkaviszonyod, nem lehetsz katás – a régi, 25.000 forintos mellékállású KATA 2022 szeptemberében megszűnt. Ilyenkor az átalányadó vagy a tételes elszámolás marad.
Átalányadó 2026: a 45%-os költséghányad
Az átalányadózásnál nem a tényleges, hanem egy törvényben rögzített költséghányadot von le a bevételedből a rendszer – ez a hányad 2026-ban a legtöbb szolgáltató, tanácsadó, IT-s tevékenységnél 45% (a korábbi 40% helyett). Bizonyos ipari, kétkezi tevékenységeknél (építőipar, fodrászat, vendéglátás) 80%, kiskereskedelemben 90% a hányad.
A fennmaradó jövedelem egy része – az éves minimálbér fele, 2026-ban 1.936.800 forint – adómentes. Csak az ezt meghaladó rész után kell 15% SZJA-t, valamint TB-t és szochót fizetni.
Tételes (vállalkozói SZJA) 2026: amikor a valós költség számít
A tételes adózásnál a bevételből a ténylegesen felmerült, számlával igazolt költségeket vonod le – nincs automatikus százalék. A megmaradó vállalkozói nyereség után 9% vállalkozói SZJA-t fizetsz, majd az adózott nyereséget osztalékként kiveheted, amely további 15% SZJA-t és (bizonyos plafonig) 13% szochót visel.
Ez a mód akkor lesz kedvező, ha a vállalkozásodnak komoly, igazolható kiadásai vannak: irodabérlet, alkalmazottak bére, drága eszközök, gépek, anyagköltség. Ilyenkor a tényleges költségelszámolás sokkal kedvezőbb lehet, mint egy fix százalékos hányad.
Konkrét összehasonlítás: 12 millió Ft éves bevétel
Nézzünk egy főállású IT-tanácsadót, 12 millió forint éves bevétellel, 3 millió forint igazolható tényleges költséggel (laptop, szoftverek, internet, utazás), 45%-os átalányadó-kategóriában:
| Adózási mód | Éves nettó eredmény | Effektív teher |
|---|---|---|
| KATA | ~11.400.000 Ft | ~5% |
| Átalányadó (45%) | ~9.220.000 Ft | ~23% |
| Tételes (váll. SZJA) | ~6.010.000 Ft | ~50% |
Ennél a konkrét profilnál – alacsony költség, magas bevétel, magánszemélyeknek számlázó főállású vállalkozó – egyértelműen a KATA a legjobb választás. Ha viszont a vállalkozó cégeknek is számlázna, a KATA eleve nem lenne választható, és az átalányadó vagy a tételes közül kellene választania a valós költségei alapján.
Egy másik profil: magas költségű, alacsonyabb bevételű vállalkozó
Nézzünk egy másik tipikus esetet: egy kézműves vállalkozó, 6 millió forint éves bevétellel, de 1 millió forint igazolt anyagköltséggel, 45%-os átalány-kategóriában, főállásban:
| Adózási mód | Éves nettó eredmény |
|---|---|
| KATA | ~5.400.000 Ft |
| Átalányadó (45%) | ~4.575.000 Ft |
| Tételes (váll. SZJA) | ~3.390.000 Ft |
Itt is a KATA marad a legjobb választás – ez nem véletlen: amíg a bevétel a 18 milliós keret alatt van és a vállalkozó kizárólag magánszemélyeknek számláz, a KATA szinte mindig a legolcsóbb megoldás, mert a fix tétel arányosan kicsi a bevételhez képest. A tételes adózás csak akkor kerül előre, ha a költségek nagyon magasak (pl. a bevétel 60-70%-át is elérik) vagy ha cégeknek számlázol, ahol a KATA eleve nem választható.
Mikor nem választható a KATA, és mi marad?
Sok vállalkozó számára a KATA azért esik ki a versenyből, mert cégeknek, más vállalkozásoknak is számláznak – ez 2022 óta kizáró ok. Ilyenkor a valódi döntés az átalányadó és a tételes között dől el, és itt a kulcskérdés egyszerű: a tényleges, igazolható költségeid meghaladják-e a választható költséghányadot (45/80/90%)?
- Ha nem (a tényleges költséged kevesebb) → az átalányadó jobb, mert "ingyen" extra elismert költséget kapsz.
- Ha igen (sok eszközt, anyagot, alvállalkozót számolsz el) → a tételes adózás engedi levonni a teljes valós költséget, ami alacsonyabb adóalapot eredményez.
A cikkben szereplő összegeket és szabályokat 2026. augusztus állapotában vetettük össze az alábbi elsődleges forrásokkal. Szerkesztő: E. Norbert.
- 1995. évi CXVII. törvény a személyi jövedelemadóról
- 2022. évi XIII. törvény a kisadózó vállalkozók tételes adójáról
- 2019. évi CXXII. törvény a társadalombiztosítás ellátásaira jogosultakról
- NAV információs füzetek
Ha eltérést talál a hatályos szabálytól, kérjük jelezze a kapcsolati oldalon – javítjuk és feltüntetjük a dátumot.
Hasonlítsd össze a saját számaiddal
A kalkulátorunk a te bevételed, költségeid és költséghányadod alapján egyszerre számolja ki mindhárom adózási mód nettó eredményét, és megmutatja, melyik éri meg neked a legjobban.
Vállalkozói adózás összehasonlító megnyitása →Áfa-szempontok, amiket ne hagyj figyelmen kívül
A választás nem csak SZJA-kérdés. 2026-ban az alanyi áfamentesség határa 20 millió forintra emelkedett (a következő években fokozatosan 24 millióra nő). Ha a bevételed e közelében van, érdemes előre kalkulálni, mert az áfa-fizetővé válás adminisztrációs terhet és árazási kérdéseket is felvet (különösen, ha magánszemélyeknek számlázol, akik nem tudják visszaigényelni az áfát). A részletes feltételekről – a határ átlépésének következményeiről és a bejelentkezés menetéről – külön írtunk az alanyi áfamentesség 2026 cikkben.
Egy másik adminisztratív változás is érinti a vállalkozókat: 2026. szeptember 1-től kötelező a nyugtaadat-szolgáltatás, ami körülbelül 270 ezer vállalkozást érint. Ha nyugtát adsz, ezt érdemes időben átnézni, mert az adózási mód megválasztásától függetlenül vonatkozik rád.
Ha konkrét összeggel számolnál, a megbízási díj kalkulátor a 96 840 forintos küszöböt is figyeli.
A vállalkozásindítás előtti döntésekhez itt találsz áttekintést: Adózás élethelyzet szerint
Gyakori kérdések
Válthatok adózási módot év közben?
Alapvetően az adózási mód választása az adóév elejére (vagy a vállalkozás indításának napjára) szól. Év közbeni váltásra csak kivételes esetekben, meghatározott határidőkkel van lehetőség – érdemes könyvelővel egyeztetni a pontos szabályokról.
Kombinálhatom a KATA-t más jövedelemmel?
Igen, ha van más jogviszonyod (pl. munkaviszony) is, az nem zárja ki a KATA-t, de a "főállású" minősítés feltételeit (heti munkaidő, biztosítási jogviszony) pontosan ellenőrizni kell.
Mi van, ha menet közben túllépem a KATA 18 milliós keretét?
A 18 millió forint feletti bevételrész után 40%-os különadót kell fizetni, de ettől még KATA-s maradhatsz az adott évben – a következő évre azonban érdemes újragondolni az adózási módot.