Végkielégítés adózása 2026 – bruttó, nettó, számítás

Mikor jár végkielégítés?

A Munka Törvénykönyve (Mt. 77.§) szerint végkielégítés jár, ha a munkáltató rendes felmondással szünteti meg a munkaviszonyt, a munkáltató jogutód nélkül szűnik meg, vagy a munkavállaló jogszerűen alkalmaz azonnali hatályú felmondást a munkáltató súlyos kötelezettségszegése miatt.

Nem jár végkielégítés: munkavállalói rendes felmondás, közös megegyezés, próbaidő lejárta, munkáltatói rendkívüli (azonnali hatályú) felmondás esetén.

Hány havi fizetés jár?

Adózás 2026-ban

Példa: 12 év, 500 000 Ft/hó

Példa: 25 év, 600 000 Ft/hó

Mikor kell kifizetni?

A végkielégítést az utolsó munkanapon, vagy legkésőbb az ezt követő első bérfizetési napon kell kifizetni. Késedelmes kifizetés esetén a munkáltató törvényes késedelmi kamatot köteles fizetni.

Hogyan számítják ki a távolléti díjat?

A végkielégítés alapja nem a bruttó havi bér, hanem a távolléti díj. Ez fontos különbség, amit sokan félreértenek. A távolléti díj a Munka Törvénykönyve 148–152. §-a alapján az alapbérből, a rendszeres bérpótlékokból (például műszakpótlék, éjszakai pótlék) és a teljesítménybér havi átlagából tevődik össze. Ha valakinek az alapbére 400 000 Ft, de rendszeresen kap még 50 000 Ft műszakpótlékot, akkor a távolléti díja 450 000 Ft körül alakul – és a végkielégítést is ebből számolják.

A gyakorlatban ez azt jelenti, hogy aki jelentős pótlékokat kap, annak a végkielégítése is magasabb lesz, mint amit pusztán az alapbér alapján várna. Érdemes a munkáltatótól írásban elkérni a távolléti díj pontos számítását, mert ebből derül ki, hogy a pótlékokat helyesen figyelembe vették-e.

A levonások részletei 2026-ban

Széles körben tartja magát az a tévhit, hogy a végkielégítés egy része – jellemzően a minimálbér hatszorosáig – adómentes. Ilyen szabály nem létezik. A végkielégítés az Szja tv. szerint nem önálló tevékenységből származó, munkaviszonyból eredő jövedelem, és a havi bérrel pontosan azonos módon adózik.

A teljes bruttó összegből levonják a 15% személyi jövedelemadót és a 18,5% társadalombiztosítási járulékot – összesen 33,5%-ot. A szociális hozzájárulási adót (13%) a munkáltató fizeti, ez nem a munkavállalót terheli, tehát a nettó összeget nem csökkenti tovább. Kedvezmények (például családi kedvezmény) a kifizetés hónapjában ugyanúgy érvényesíthetők, mint a rendes bérnél.

Gyakori hibák és félreértések

1. „Saját felmondásnál is jár végkielégítés." Ez tévedés. Ha a munkavállaló mond fel, végkielégítés nem jár. Kizárólag munkáltatói rendes felmondás, a munkáltató jogutód nélküli megszűnése, vagy a munkavállaló jogszerű azonnali hatályú felmondása esetén jár.

2. „A közös megegyezés ugyanaz, mint a felmondás." Nem. Közös megegyezésnél a törvény nem ír elő kötelező végkielégítést. Ugyanakkor a felek megállapodhatnak úgynevezett megállapodásos juttatásban – ez adózás szempontjából ugyanúgy munkajövedelem, mint a végkielégítés, de a törvényes végkielégítéshez fűződő munkajogi garanciák nem vonatkoznak rá.

3. „A nyugdíj előtt állókat nem illeti meg." Éppen ellenkezőleg: a védett korú (az öregségi nyugdíjkorhatárt öt éven belül elérő) munkavállalókat emelt összegű, a törvényben meghatározott mértéknél 1–3 havi távolléti díjjal magasabb végkielégítés illeti meg, ha a felmondásra a védett időszakban kerül sor.

Gyakran ismételt kérdések

Levonják a végkielégítésből a nyugdíjjárulékot?

Igen, a teljes összeg után. A végkielégítés a 18,5% társadalombiztosítási járulék alapját képezi, amely tartalmazza a 10% nyugdíjjárulékot is. Ez egyben azt is jelenti, hogy a végkielégítés beszámít a nyugdíj alapjául szolgáló jövedelembe.

Kell-e a végkielégítés után bevallást készíteni?

A munkáltató a kifizetéskor levonja és bevallja az adót, így külön teendőd általában nincs. A végkielégítés adóköteles része megjelenik az éves adóbevallási tervezetedben. Érdemes ellenőrizni, hogy a levont adóelőleg és a járulék összege megfelel-e a bruttó összeg 33,5%-ának.

Végkielégítés és álláskeresési járadék egyszerre?

Igen, a kettő nem zárja ki egymást. A végkielégítés kifizetése nem érinti az álláskeresési járadékra való jogosultságodat, azt a munkaviszony megszűnése után külön igényelheted a kormányhivatalnál.

Végkielégítés és a felmondási idő

A végkielégítés és a felmondási idő két külön jogintézmény, amelyek egyszerre is megillethetik a munkavállalót. A felmondási idő alatt – amely a munkaviszony hosszától függően 30 és 90 nap között alakul – a munkavállaló a rendes bérét kapja, akár úgy is, hogy a munkáltató felmenti a munkavégzés alól. A végkielégítés ezen felül, a munkaviszony megszűnésekor egy összegben járó juttatás.

Egy tíz éve dolgozó munkavállaló esetében ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy a felmondási idő 45 nap (a törvényi alap 30 nap plusz a tíz év után járó többlet), amely alatt a teljes bér jár, majd a munkaviszony végén további három havi távolléti díjnak megfelelő végkielégítés. Ez összességében jelentős összeg lehet, ezért érdemes mindkét jogosultságot pontosan kiszámolni, mielőtt bármilyen megállapodást aláírnál a munkáltatóddal.

Ha közös megegyezést ajánlanak fel, mindig vesd össze, hogy a felajánlott összeg eléri-e a felmondási időre járó bér és a végkielégítés együttes összegét. Sok esetben a munkáltató a közös megegyezéssel épp ezeket a kötelező juttatásokat próbálja csökkenteni, ezért a számok ismerete erős tárgyalási pozíciót ad.