Adójóváírás 2027 – mit ír a T/929 törvényjavaslat normaszövege?

Mi ez az iromány, és miért más, mint a korábbi bejelentések

Eddig a 2027-es adócsomagról bejelentésekből tudtunk: a kormányzati kommunikációból, a költségvetés bemutatásából és a szaklapok értelmezéseiből. Ez a portálon is látszott: a 2027-es oldalakon azt írtuk, hogy „kihirdetett jogszabály erről még nincs – ez bejelentett terv”.

Ez a mondat továbbra is igaz, de már nem elég pontos. Egy benyújtott törvényjavaslat ugyanis normaszöveg: §-okból áll, hivatkozható, és olvasható. Nem hatályos jog – de minőségben más, mint egy sajtótájékoztató. Ezért írtuk át a portál érintett oldalait, és ezért született ez a cikk.

A javaslat három dolgot tesz egyszerre, és érdemes a hármat külön kezelni: bevezet egy új kedvezményt (adójóváírás), átalakít négy meglévőt adóalap-kedvezményből adókedvezménnyé, és hatályon kívül helyez négy külön törvényt, amelyekben ezek a kedvezmények eddig éltek.

Az adójóváírás – a normaszöveg szerint

A javaslat 2. §-a az Szja törvényt a 32. §-t követően új alcímmel és egy új 33. §-sal egészíti ki. A lényegi bekezdések, szó szerint:

„(1) A számított adót adójóváírás csökkenti. (2) Az adójóváírás a magánszemélyt a jogosultsági hónapra tekintettel illeti meg. (3) Jogosultsági hónapnak az a hónap számít, amelyre a magánszemélyt az adóévben a 3. § 21. pontja szerinti bér illette meg. Az a hónap, amelyben többször vagy több kifizetőtől illette meg bér a magánszemélyt, egy jogosultsági hónapnak számít. Egy adóévben legfeljebb 12 jogosultsági hónap vehető figyelembe."

„(4) Az adójóváírás adóévben érvényesíthető összege a) az adóévben megszerzett bér 6 százaléka, de legfeljebb a jogosultsági hónapok száma és a minimálbér szorzatának a 6 százaléka, ha az adóévben megszerzett bér nem haladja meg a jogosultsági hónapok száma és a minimálbér szorzatát, vagy b) a jogosultsági hónapok száma és a minimálbér szorzatának 6 százaléka, csökkentve a jogosultsági hónapok száma és a minimálbér szorzatát meghaladó bér 6 százalékával […]"

Képletben, egy hónapra, ahol MB a minimálbér:

Egy részlet, ami a gyakorlatban sokaknak fontos: a jogosultsági hónap nem a munkahelyekhez, hanem a hónapokhoz tapad. Aki egy hónapban két munkáltatótól kapott bért, annak is egy jogosultsági hónapja van arra a hónapra – a plafon nem duplázódik.

Mennyi ez forintban?

Az alábbi táblázat a képletet mutatja egy hónapra. Figyelem: a 2027-es minimálbérről nincs döntés, ezért a táblázat a 2026-os 322 800 forinttal számol, kizárólag szemléltetésként. Ha a 2027-es minimálbér más lesz, minden szám arányosan elmozdul – a szerkezet viszont ugyanez marad.

A táblázatból három dolog látszik, amit érdemes külön kimondani:

• A minimálbérig – és alatta is – az effektív kulcs pontosan 9%. Nem közelítőleg: 15% − 6% = 9%, bármilyen bérnél a plafon alatt. Egy részmunkaidős, 150 ezer forintos bérnél is 9%.
• A minimálbér fölött a jóváírás kétszeres sebességgel fogy. A bér minden plusz forintja után a jóváírás 6 fillérrel csökken, miközben az adó 15 fillérrel nő – ezért emelkedik az effektív kulcs ilyen gyorsan.
• A minimálbér kétszeresénél vége. A fenti példában 645 600 forintnál, és onnantól az effektív kulcs visszaáll 15%-ra.

Mi számít bérnek? Ez dönti el, hogy jár-e egyáltalán

A javaslat a jóváírást a bérhez köti, és a bér nem köznapi szó, hanem az Szja törvény 3. § 21. pontjában meghatározott fogalom. Ez a pont a hatályos törvényben így szól – a lényeget kivonatolva:

• a munkaviszonyból és közfoglalkoztatási jogviszonyból származó jövedelem, kivéve a munkaviszony megszüntetésére tekintettel kapott végkielégítést;
• az adóköteles társadalombiztosítási ellátás;
• a szociális ellátásokról szóló törvény alapján folyósított adóköteles ellátás;
• az álláskeresési járadék, a nyugdíj előtti álláskeresési segély és az álláskeresési segély (feltétellel), a keresetkiegészítés, a keresetpótló juttatás és az álláskeresést ösztönző juttatás;
• a Magyar Honvédségnél tartalékos katonai szolgálatot teljesítő jövedelme;
• a fentieket pótló kártérítés, keresetpótló járadék.

Ami ebből nem következik, az legalább ilyen fontos. Az önálló tevékenységből származó jövedelem – a megbízási díj, az egyéni vállalkozói kivét, az ingatlan-bérbeadás – nem bér, tehát a 3. § 21. pontja alapján az adójóváírás alapjába sem tartozik bele. Ugyanígy nem bér az osztalék, és kifejezett kivétel a végkielégítés.

Ez a részlet a bejelentésekből nem derült ki, a normaszövegből viszont következik. Ha a javaslatot így fogadják el, akkor a „minimálbéresek 9%-os SZJA-ja” a munkaviszonyban állókra igaz, és nem automatikusan mindenkire, aki ennyit keres.

Kapcsolódó: megbízási díj kalkulátor · átalányadó kalkulátor · végkielégítés kalkulátor

Melyik minimálbér? És miért számít ez kétszeresen

Az Szja törvény 3. § 77. pontja szerint a minimálbér „az év első napján érvényes kötelező legkisebb munkabér havi összege”. Az adójóváíráshoz tehát a 2027. január 1-jén érvényes minimálbér kell – nem az évközi, nem a garantált bérminimum.

Erről nincs döntés: a Versenyszféra és a Kormány Állandó Konzultatív Fóruma 2026. október 27-i ülésén nem állapodott meg, és új dátumot sem tűzött ki. Ez a 2027-es csomag legnagyobb nyitott bemenete, és kétszeresen számít:

• egyszer a plafonban – a jóváírás legfeljebb a hónapok és a minimálbér szorzatának 6%-a;
• még egyszer a kifutási pontban – a jóváírás a minimálbér kétszeresénél nullázódik, tehát az is tőle függ, hol áll vissza 15%-ra az effektív kulcs.

Emiatt nem adunk ki 2027-es bruttó-nettó számot akkor sem, ha a javaslatot elfogadják: a minimálbér nélkül a számítás nem a pontosságán, hanem a bemenetén hiúsul meg. Ezt a döntést a módszertanunkban is kiírtuk.

Családi kedvezmény: adóalap-kedvezményből adókedvezmény

Ma a családi kedvezmény az adóalapot csökkenti, és csak utána számolódik a 15%-os adó. A javaslat szerint közvetlenül az adót csökkentené, kedvezményezett eltartottanként és jogosultsági hónaponként:

Tartósan beteg, illetve súlyosan fogyatékos kedvezményezett eltartott után további 20 000 forint jár havonta – és ide tartozik az a 18. életévét betöltött magánszemély is, aki a magasabb összegű családi pótlék helyett fogyatékossági támogatásban részesül.

A két oszlop összevetése mutatja a javaslat szándékát: az összegek forintra majdnem azonosak (20 000 a 20 001 helyett, 40 000 a 39 999 helyett, 66 000 pontosan annyi). Ez tehát nem emelés és nem csökkentés, hanem szerkezetváltás.

Kinek változik ettől bármi

Annak, akinek az adója és az adóalapja nem ugyanúgy viselkedik. Adóalap-kedvezménynél az a kérdés, van-e elég adóalap; adókedvezménynél az, van-e elég adó. A kettő között áll az adójóváírás, amely a javaslat szerint előbb csökkenti az adót – tehát kevesebb adó marad, amiből a családi kedvezményt le lehet vonni.

Épp ezért fontos a javaslat indokolásának egy mondata: a családi kedvezmény szándékosan az utolsó a sorrendben, mert ha adókötelezettség hiányában már nem érvényesíthető, a fennmaradó összeg járulékkedvezményként levonható a 18,5%-os társadalombiztosítási járulékból vagy a 10%-os nyugdíjjárulékból. Ez a mai mechanizmus, és a javaslat megtartja.

A mai szabályokkal: bruttó-nettó kalkulátor · családi adókedvezmény 2026

Az anyák kedvezménye: plafon, egymillió forintban

A javaslat új 40. §-a a 40 év alatti, két gyermeket nevelő anyák, új 41. §-a a 30 év alatti anyák kedvezményét szabályozza. Mindkettő ugyanazzal a szerkezettel. A 40. § szövegéből:

„[…] munkával szerzett jövedelmét terhelő, az adó 8. § szerinti mértékével számított adó, de legfeljebb a jogosultsági hónapok száma és 1 millió forint szorzatának az adó 8. § szerinti mértékével megállapított összege"

Ez a mai állapothoz képest érdemi változás: ma a mentesség a munkával szerzett jövedelemre felső korlát nélkül áll. A javaslat szerint a kedvezmény legfeljebb havi 1 millió forint jövedelemre számított adó összegéig jár – a 15%-os kulccsal ez havi 150 ezer forint, 12 jogosultsági hónapra 1,8 millió forint.

Egy további részlet a 40. §-ból: a kétgyermekes kedvezmény „utoljára abban az évben érvényesíthető, amely évben az anya betölti a 40. életévét”.

Kapcsolódó: anyák SZJA-mentessége kalkulátor · anyák mentessége 2027

A 22. §: négy törvény hatályát veszti – de a kedvezmény nem

Ez a javaslat legtöbbet félreérthető pontja, ezért kiírjuk pontosan. A 22. § szerint hatályát veszti:

A „hatályát veszti” itt nem megszűnést jelent, hanem átköltözést. Mind a négy kedvezmény folytatódik, csak nem külön törvényben, hanem az Szja törvényben, adókedvezményként. Egy fontos különbség azonban van: az anyák kedvezménye plafont kap, amilyen ma nincs.

A portálon ezért nem azt írjuk, hogy „megszűnik a kétgyermekes anyák mentessége”, és azt sem, hogy „minden változatlan”. A pontos mondat: a kedvezmény adókedvezményként folytatódna, felső korláttal – ha a Parlament elfogadja.

Az érvényesítés sorrendje

A javaslatban minden kedvezmény azonos fordulattal kezdődik: a magánszemély az összevont adóalapba tartozó, munkával szerzett jövedelmének adóját „a 33. § szerinti adójóváírás érvényesítését követően – figyelemmel a 44. § szerinti érvényesítési sorrendre” csökkenti az adott kedvezménnyel.

Vagyis az adójóváírás jön először, és a többi kedvezmény csak a megmaradó adót csökkentheti. A kedvezmények egymás közti sorrendjét a javaslat indokolása így írja le:

1. a három vagy több gyermeket nevelő anyák kedvezménye,
2. a 40 év alatti, két gyermeket nevelő anyák kedvezménye,
3. a 30 év alatti anyák kedvezménye,
4. majd a személyi kedvezmény, az első házasok kedvezménye és a tevékenységi kedvezmény,
5. végül – szándékosan utolsóként – a családi kedvezmény, hogy a ki nem használt rész járulékkedvezményként levonható legyen.

A sorrend nem formalitás: eldönti, hogy egy kisebb adójú magánszemélynél melyik kedvezmény „fogy el”. Ezért a 2027-es motorunkban nem elég a számokat kitölteni – a számítás ága is más lesz, mint ma.

Kapcsolódó: az SZJA-kedvezmények sorrendje 2026-ban

Mikortól, és mire

A javaslat 21. §-a szerint a törvény 2027. január 1-jén lép hatályba. Az átmeneti rendelkezés (a javaslat 9. §-a, amely az Szja törvényt egy új 116. §-sal egészíti ki) ennél pontosabb: az adójóváírás és az adókedvezménnyé alakított kedvezmények először a 2026. december 31-ét követően megszerzett, munkaviszonyból származó jövedelem esetében, a 2026. december 31-ét követő időszakra elszámolt jövedelmekre érvényesíthetők.

A havi gyakorlatban: a kifizető az adóelőleg levonásánál figyelembe veszi az adójóváírást – kivéve, ha a magánszemély írásban kéri a mellőzését. Tehát alapesetben nem kell nyilatkozni érte, hanem a mellőzéséért kell.

Mit nem tudunk – és ezt is kiírjuk

• A 2027-es minimálbért. Ez a legnagyobb nyitott tétel, és kétszeresen számít (plafon és kifutási pont). A VKF 2026. október 27-én nem állapodott meg.
• Hogy a Parlament mit fogad el. A benyújtott szöveg a tárgyalás során módosulhat; a §-számok is változhatnak.
• Az Szja tv. 44. §-ának új szövegét. A javaslat erre a §-ra hivatkozik, de magát a 44. §-t nem írja át, az indokolás viszont a sorrend módosulásáról beszél. A fenti sorrendet ezért az indokolásból idézzük, nem normaszövegből – ezt itt jelezzük, nem rejtjük el.
• A tevékenységi kedvezmény részleteit. Az indokolás említi a sorrendben; a hozzá tartozó szabályokat ebből a cikkből kihagytuk, mert nem olvastuk végig a rá vonatkozó §-okat.

Amint a törvényt kihirdetik a Magyar Közlönyben, a cikket és a kalkulátorokat frissítjük, és a változásnaplóban dátummal rögzítjük. A helyesbítési elveink szerint ha valamit tévesen írtunk, azt megnevezve vonjuk vissza, nem csendben írjuk át.

Gyakori kérdések

Mi az adójóváírás, és mennyi?

A T/929 törvényjavaslat egy új, 33. szakasszal egészítené ki az Szja törvényt. A normaszöveg szerint a számított adót adójóváírás csökkenti, amelynek összege a megszerzett bér 6 százaléka, legfeljebb a jogosultsági hónapok száma és a minimálbér szorzatának 6 százaléka. Az e fölötti bérnél a jóváírást csökkenteni kell a plafont meghaladó bér 6 százalékával, így a minimálbér kétszeresénél nullára fut ki.

Igaz, hogy 9 százalék lesz az SZJA?

A kulcs marad 15 százalék. A minimálbérig viszont a jóváírás pontosan a bér 6 százaléka, és 15 mínusz 6 egyenlő 9, tehát a minimálbérig – és alatta is, részmunkaidőben is – az effektív kulcs pontosan 9 százalék. A minimálbér fölött az effektív kulcs fokozatosan emelkedik, és a minimálbér kétszeresénél visszaér 15 százalékra.

Jár az adójóváírás a megbízási díjra vagy a vállalkozói kivétre?

A javaslat a bérhez köti a jóváírást, a bér pedig az Szja törvény 3. szakasz 21. pontja szerinti fogalom: a munkaviszonyból és közfoglalkoztatási jogviszonyból származó jövedelem, az adóköteles társadalombiztosítási ellátás, egyes szociális és álláskeresési ellátások, a tartalékos katonai szolgálat jövedelme, valamint az ezeket pótló kártérítés. Az önálló tevékenységből származó jövedelem – például a megbízási díj vagy az egyéni vállalkozói kivét – ebbe nem tartozik bele. A munkaviszony megszüntetésekor kapott végkielégítést a törvény kifejezetten kiveszi a bér fogalmából.

Melyik minimálbérrel kell számolni?

Az Szja törvény 3. szakasz 77. pontja szerint a minimálbér az év első napján érvényes kötelező legkisebb munkabér havi összege. A 2027-es adójóváíráshoz tehát a 2027. január 1-jén érvényes minimálbér kell, amelyről a Versenyszféra és a Kormány Állandó Konzultatív Fóruma 2026. október 27-én nem állapodott meg. Ezért a cikkben szereplő táblázat a 2026-os 322 800 forintos minimálbérrel számol, csak szemléltetésként.

Megszűnik a családi adókedvezmény?

Nem, de átalakul. Ma adóalap-csökkentés, a javaslat szerint közvetlen adókedvezmény lesz: kedvezményezett eltartottanként és jogosultsági hónaponként 20 ezer forint egy eltartottnál, 40 ezer forint kettőnél, és 66 ezer forint három vagy több eltartottnál. Tartósan beteg vagy súlyosan fogyatékos eltartott után további 20 ezer forint. Az összegek a mai adómegtakarítással forintra majdnem azonosak.

Mi lesz a ki nem használt családi kedvezménnyel?

A javaslat indokolása szerint a családi kedvezmény szándékosan az érvényesítési sorrend utolsó helyén marad, mert ha az anya adókötelezettség hiányában már nem tudja érvényesíteni, a fennmaradó összeget továbbra is levonhatja járulékkedvezmény formájában a 18,5 százalékos társadalombiztosítási járulékból vagy a 10 százalékos nyugdíjjárulékból. Ez a mechanizmus tehát megmarad.

Megszűnik az anyák SZJA-mentessége?

A javaslat 22. szakasza hatályon kívül helyezné mind a négy külön törvényt – a 30 év alatti anyák, a két gyermeket nevelő anyák, a három gyermeket nevelő anyák és a csecsemőgondozási, gyermekgondozási, örökbefogadási díj kedvezményéről szólót –, de a kedvezmények nem szűnnek meg: az Szja törvénybe épülnek be adókedvezményként. Az anyák kedvezménye viszont plafont kap: legfeljebb a jogosultsági hónapok száma és egymillió forint szorzatára számított adó összegéig jár.

Mikor lépne hatályba, és mi a mai állapot?

A javaslat 21. szakasza szerint 2027. január 1-jén. Ez azonban benyújtott törvényjavaslat, nem kihirdetett jogszabály: a Parlament még nem fogadta el, és a szöveg a tárgyalás során változhat. A 2026-os szabályok változatlanok, és a portál kalkulátorai a hatályos jog szerint számolnak.