Új KATA 2027 – mit mond a törvényjavaslat, és kinek érdemes

Hol tart a jogalkotás

A Pénzügyminisztérium 2026. október 6-án tette közzé a dokumentumtárában a kisadózó egyéni vállalkozók tételes adójáról szóló törvényjavaslatot, négy dokumentummal: tartalmi összefoglaló, normaszöveg, indokolás és hatásvizsgálati lap. A véleményezési határidő 2026. október 14.

Ez a cikk a normaszöveget követi, nem a sajtóösszefoglalókat. Ahol a két dokumentum másképp fogalmaz, azt külön jelezzük – egy ilyen hely van, és a cikk végén kitérünk rá.

A három sáv – és a 75 ezer forint, amit a legtöbb helyen félreírnak

A javaslat 7. § (1) bekezdése két tételt állapít meg 2027-re. A harmadik szám, a havi 75 ezer forint, nem ebben a szakaszban van, hanem az átmeneti rendelkezések között – és ez a különbség nem formai.

A 75 ezer forintos tétel csak azt illeti meg, aki 2026. december 31-én már KATA-alany volt, és az átmeneti szabályok szerint marad a régi rendszerben – legkésőbb 2028. december 31-ig. Az átmeneti sáv a régi KATA minden megszorítását magával hozza: a keret 18 millió marad, és kifizetőnek – cégnek, szervezetnek – továbbra sem lehet számlázni.

Aki tehát 2027-ben lép be, és csak magánszemélyeknek számláz, nem 75, hanem 100 ezer forintot fizet. Ez a pont több kalkulátorban és sajtóösszefoglalóban összekeveredett, mert a régi KATA-ban eleve csak magánszemélynek lehetett számlázni, így a két feltétel – „már katás volt” és „csak magánszemélynek számláz” – a gyakorlatban egybeesik a meglévő katásoknál. Új belépőnél viszont nem.

A 2028-as tételeknél érdemes észrevenni valamit: a javaslat nem fix összeget mond, hanem formulát. Főfoglalkozásban a megelőző év első napján érvényes minimálbér a szociális hozzájárulási adó és a tb-járulék együttes mértékével – 13 + 18,5 = 31,5 százalékkal –, nem főfoglalkozásban a 15 százalékos szja-mértékkel, ezer forintra kerekítve. A 2026-os minimálbérrel (322 800 Ft) ez 102 000, illetve 48 000 forintot adna. A 2027-es tétel tehát nem a formula eredménye, hanem attól kerekített, kézzel beírt szám – a 2028-as viszont a minimálbértől fog függeni, amit ma még nem tudunk.

A 15 százalékos kiegészítő adó: a 8 milliós határ

A javaslat 8. §-a nem azt mondja, hogy a céges bevétel után 15 százalék adót kell fizetni. Azt mondja, hogy a kifizetőtől származó bevétel 15 százalékát kell összevetni az évre fizetendő tételes adó teljes összegével, és csak a különbözet a fizetendő kiegészítő adó.

Főfoglalkozásban, tizenkét hónapra a tételes adó 1 200 000 forint. Ennek a 15 százalékos megfelelője 8 000 000 forint kifizetői bevétel. Nem főfoglalkozásban a 600 000 forintos tételes adóhoz 4 000 000 forint tartozik.

Két dolog olvasható ki ebből, és egyik sem triviális:

• 8 millió forintig teljesen mindegy, kinek számlázol. A tételes adó elnyeli a 15 százalékot, tehát a közterhed ugyanaz 4 millió céges és 4 millió magánszemélytől származó bevétel mellett. A 8 milliós határ nem büntetés – ott fogy el a már befizetett tételes adó.
• Fölötte az effektív kulcs 15 százalékon megáll. Nem nő tovább, mert a teher pontosan a kifizetői bevétel 15 százaléka lesz. Ez a KATA legfontosabb tulajdonsága ebben a javaslatban: felső korláttal rendelkező adókulcs.

A keretösszeg, a 40 százalék és a töredékév

Az éves keret 22 millió forint (7. § (5)), a fölötti rész után 40 százalékos különadó jár. Ami könnyen elkerüli a figyelmet: ha nem az év minden hónapjára fizetsz tételes adót, a keret arányosan csökken. A javaslat a keret egytizenkettedét szorozza az adófizetéssel érintett hónapok számával. Hét hónapnál ez 12 833 333 forint, nem 22 millió.

És még egy apróság, ami egy hónap esetén 100 ezer forint: a tételes adót minden megkezdett hónapra teljes összegben kell megfizetni. Ha január 20-án kezdesz, január egész hónapra jár.

A két szabály, ami többet dönt, mint a havi tétel

A javaslat 5. §-a sorolja fel, mitől szűnik meg az adóalanyiság. A tartozás, az adószám törlése és az ingatlan-bérbeadás mellett két olyan pont van, ami a freelancerek nagy részét közvetlenül érinti – és amit a nyilvános összefoglalókban alig említenek.

1. Az 50 százalékos szabály

Ha az egyetlen kifizetőtől – a kapcsolt vállalkozásaival együtt – származó bevétel eléri az adóévben megszerzett összes bevételed 50 százalékát, az adóalanyiság az adóév utolsó napjával megszűnik (5. § (1) g)).

Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy két ügyféllel szinte biztosan kiesel, mert valamelyik a kettő közül a bevétel felénél többet fog adni. Háromnál sem automatikus a megfelelés: ha az egyik ügyfél adja a bevétel 55 százalékát, a másik kettő pedig 25 és 20 százalékát, akkor is megszűnik.

A szabály nem adót vet ki, hanem kizár. Ezért van az, hogy egy 9 millió forintos bevételnél, amiből 6 millió egy ügynökségtől jön, a 150 ezer forintos kiegészítő adó nem a probléma – az adóalanyiság elvesztése az. Ez az a számítás, amit a kalkulátorunk azért kér be külön mezőben, hogy meg tudja mondani, mennyit kellene máshonnan számláznod, vagy mennyivel kevesebbnél megállnod.

2. A munkáltatói szabály

Ha a munkáltatódtól, a 24 hónapon belüli volt munkáltatódtól vagy annak jogutódjától szerzel kifizetői bevételt, az adóalanyiság megszűnik (5. § (1) f)). A „felmondok, és holnaptól ugyanannak a cégnek számlázok” útvonal tehát ebben a javaslatban sem járható. A 24 hónapos korlát a volt munkáltatóra is kiterjed, és a jogutódra is – vagyis egy cégátalakítás sem oldja fel.

Mit ér az ellátási alap forintban?

A javaslat 10. §-a szerint a főfoglalkozású katás biztosítottnak minősül, és minden ellátásra – táppénzre, anyasági ellátásra, álláskeresési ellátásra, nyugdíjra – jogosultságot szerez. Az ellátások számítási alapja 2027-ben havi 317 000 forint, 2028-tól a tárgyévi minimálbér. Az átmeneti sávban ez az alap jóval alacsonyabb: 161 000 forint 2027-ben, 215 000 forint 2028-ban.

Ez nem elvont szám. A hatályos ellátási szabályokkal kiszámolva így néz ki:

A havi 25 ezer forintos tételkülönbség tehát évi 300 ezer forint megtakarítás az átmeneti sávban – de a CSED-ben havi 156 ezer, a GYED-ben havi 98 ezer forint kiesés. Aki gyermeket tervez vagy a nyugdíjára gondol, annál a döntés megfordul.

És itt van a javaslat egyik legélesebb pontja: a nem főfoglalkozású katás e jogállására tekintettel nem minősül biztosítottnak, és sem társadalombiztosítási, sem álláskeresési ellátásra nem szerez jogosultságot (10. § (2)). Az 50 ezer forintos tétel tehát nem féláron megvett biztosítás, hanem adó biztosítás nélkül. Ez rendben van, ha a főállásod amúgy is biztosít – és súlyos tévedés, ha azt hiszed, hogy a vállalkozásod is gyűjti a szolgálati időt.

KATA vagy átalányadó? A számok

Főfoglalkozásban, 45 százalékos költséghányadot feltételezve, a hatályos 2026-os átalányadó-paraméterekkel összevetve:

Főfoglalkozásban a kép egyértelmű: a KATA minden vizsgált szinten kedvezőbb, és a különbség a bevétellel nyílik. 3 millió forintnál még csak 20 ezer forint, 22 milliónál már 4,1 millió. Az ok nem a kulcs, hanem az átalányadó minimum járulékfizetési kötelezettsége: főállásban a minimálbér után akkor is fizetni kell, ha nulla a bevétel – évi 1 220 184 forint.

Mellékállásban viszont megfordul

Mellékállásban az átalányadózónak nincs minimum-járulékfizetési kötelezettsége, ezért kis bevételnél szinte semmit nem fizet – miközben a KATA tételes adója akkor is 600 ezer forint. A fordulópontok, ahol a két forma kiegyenlítődik:

• 45 százalékos költséghányad: 5 870 000 Ft bevétel
• 80 százalékos költséghányad: 16 140 000 Ft bevétel
• 90 százalékos költséghányad: 32 270 000 Ft – vagyis a KATA 22 milliós keretén belül soha: 90 százalékos költséghányadnál mellékállásban az átalányadó mindig kedvezőbb

Ezek alatt a szinteken az átalányadó a kedvezőbb, fölöttük a KATA. Mellékállásban tehát a „KATA egyszerűbb, tehát jobb” nem áll meg: 45 százalékos költséghányadnál 4 millió forint bevételnél az átalányadó 122 388 forint, a KATA 600 000.

A 22 milliós keret és a 20 milliós áfahatár nem ugyanaz

Az alanyi áfamentesség értékhatára 20 millió forint. Az új KATA kerete 22 millió. A kettő között van egy kétmilliós sáv, ahol bent vagy a KATA-ban, de kiestél az áfamentességből: áfát kell felszámítanod, bevallást adnod, és a magánszemély ügyfeleid felé 27 százalékkal drágul a szolgáltatásod, miközben a tételes adód nem változik.

A javaslat erről nem szól, mert más törvény szabályozza. A számlázásodat viszont eldönti, ezért érdemes az alanyi áfamentesség kalkulátorral külön ellenőrizni a saját határodat, mielőtt a 22 milliós keretre tervezel.

Amit a javaslat nem mond meg

Három nyitott kérdés van, amit becsületesebb kimondani, mint elkenni:

• A keret feletti kifizetői bevétel kezelése. A normaszöveg 8. §-a a kifizetőtől származó bevétel egészére vonatkoztatja a 15 százalékot. Az indokolás viszont úgy fogalmaz, hogy a keretösszeg feletti rész már csak a 40 százalékos különadó alapja. A két olvasat 22 millió forint fölött eltérő eredményt ad. A kalkulátorunk a normaszöveget követi, tehát ott inkább felül-, mint alulbecsli a terhet – de ezt a végleges szöveg fogja eldönteni.
• A 2028-as tételek pontos összege. A formula ismert, a 2027-es minimálbér nem. Amíg a minimálbér-megállapodás nincs meg, a 2028-as szám csak feltételezés.
• Az átalányadó 2027-es paraméterei. A minimálbér és az adómentes sáv emelkedni fog, ezért a fenti összehasonlítás 2027-es változatában a konkrét összegek módosulnak. A sorrend ettől jellemzően nem változik, de a fordulópontok igen.

Mit tegyél most

• Ne jelentkezz be semmire. A javaslat még egyeztetés alatt van, a bejelentés módját és határidejét a végleges törvény fogja megadni.
• Ha most katás vagy: 2026-ban nincs tennivaló, a 2022-es szabályok élnek. A döntésed 2026 végén lesz aktuális: átmeneti sávban maradsz (75 ezer, 18 millió, csak magánszemély), vagy átlépsz az új KATA-ba (100 ezer, 22 millió, cégnek is).
• Ha visszatérni készülsz: a legfontosabb nem a havi tétel, hanem az ügyfélszerkezeted. Nézd meg, mekkora részt ad a legnagyobb ügyfeled – és hogy nem a volt munkáltatód-e.
• Ha véleményt szeretnél adni: a társadalmi egyeztetés 2026. október 14-ig tart; a véleményezés módját a tervezet oldala írja le.

A saját bevételi szerkezetedre a KATA kalkulátor 2027 számol: a három sávot, a 15 százalékos kiegészítő adót, a 40 százalékos különadót és a két kizáró szabályt is beleszámítva, és összevetve az átalányadóval. Ha a formaválasztás a kérdés, az adózási forma varázsló végigvezet a döntésen.

Gyakran ismételt kérdések